A Batthyányak emlékezete Fiumében- magyar-horvát nemzetközi konferencia a Kormányzói Palotában

2023.szeptember 23-án, szombaton 10 órától  a Batthyányak emlékezete Fiumében- Pro bono publico  címmel egy nemzetközi, magyar-horvát konferencia vette kezdetét az egykori Fiumei Magyar Királyi Kormányzói Palota ( ma Horvát Tengermelléki és Történeti Múzeum, Rijeka) márványtermében. A rendezvény kezdeményezője a Fiume Barátai Egyesület - a Magyar Batthyány Alapítvány erkölcsi támogatásával- még 2022.novemberében adott be egy szakmai pályázatot a Bethlen Gábor Alap Nemzeti Összetartozás Kollégiumához. A pályázat 2023. tavaszán kapta meg a támogatói döntést és ezt követően kezdődhetett meg a rendezvény előkészítése. A Fiume Barátai Egyesület vezetősége- v.Inkei-Farkas Márton elnök, Dr.habil Bali Lóránt alelnök és v.Horváth Adrienne 2023.június 5-én tárgyaltak először Tamara Mataia igazgatónővel és Dr.sc Tea Perinčić múzeumi tanácsadóvaé a konferencia megvalósításának lehetőségéről. Mivel a horvát intézmény elfogadta a kezdeményezést, ezért egy több, mint 3 hónapig tartó szoros együttműködést követően jöhetett létre ez a rendkívüli témájú esemény, rendkívüli helyszínen. A konferencia fővédnöke Dr.Semjén Zsolt miniszterelnök-helyettes volt. A gr.Batthyány családot v.gr.Batthyány-Schmidt Margó, a Magyar Batthyány Alapítvány elnöke, gr.Batthyány Boldizsár és gr.Batthyány Kata képviselte. A konferencia szinkrontolmács feladatait Füri Tamás látta el.

v.Horváth Adrienne, a rendezvény háziasszonya köszöntötte a megjelenteket és ismertette a konferencia előzményeit. Ezt követően Tamara Mataia, a Horvát Tengermelléki és Történeti Múzeum igazgatónője- az intézményt fenntartó Tengermellék -Fennsík Megyei Önkormányzat( Primorsko -Goranska Županija) nevében is- üdvözölte a konferencia résztvevőit. Majd a szegedi Partiscum kórus énekelt el néhány felemelő egyházzenei művet ( Tomas Wallis: If ye love me, Csemiczky Miklós: Pater Noster, Ima rontás ellen).

A konferencia első előadójaként tartotta meg előadását , a Fiume Barátai Egyesület alelnöke, Dr.habil Bali Lóránt .Témája: Fiume szerepe a magyar gazdaságpolitikában III.Károlytól a Nagy háború végéog -volt. Az előadás történelmi és geopolitikai összefüggésket mutatott be, Fiume kiemelkedő jelentőséggel bírt, hiszen a vasút és a tenger, a hajózás itt találkozott. Az Osztrák-Magyar Monarchia idején kiépült, városban funkcionáló vasútvonalak hossza elérte az 50 km-t, amelyet a mai napig használnak. Fiume a Magyar  Szent Korona Gyöngyszeme volt, ugyanazt jelentette a Magyar Királyságnak, mint India a Brit Birodalomnak Hatalmas állami inveszticiók realizálódtak itt, amelyeket sajnos a trianoni döntés után, kárpótlás nélkül veszítettünk el.

A Batthyányak és a tradinnováció címmel tartott előadásában  - v.gr.Batthyány- Schmidt Margó, a Magyar Batthyány Alapítvány elnöke, bemutatkozása után a történelmi családok társadalmi szerepvállalásáról beszélt. Definiálta a tradinnováció fogalmát: a 2018-ban, az alapítvány által  levédetett kifejezés  szerint a tradicionális értékeket a mai kor szellemiségéhez igazítva kell képviselni, megvalósítani. A Magyar Batthyány Alapítvány e szerint végzi értékteremtő munkáját évek óta, hazai és nemzetközi projektekben egyaránt.Ehhez az 5 sarokkő szolgáltatja az alapot, melyek a: hit. család,nemzet,föld és közösség. A Batthyányak a történelem során erősen kötődtek az Adria parti kikötővároshoz, Fiuméhez. Elsőként gr.Batthyány Vince, aki utazóként a XVIII:század végén először írt a regió jelentőségéről. Gr.Batthyány Lajost, az első felelős magyar kormány miniszterelnökét a fiumeiek szerették és tiisztelték.Képmását plakát formájában- Kossuth arcképe mellett-kihelyezték, ezzel is szimbolizálva nemzeti elkötelezettségüket. Gr.Batthyány Tivadar Fiume országgyűlési képviselője volt, aki szívén viselte a városi munkásság és a szociálisan rászorulók sorsát.Végül ifj.gr.Batthyány Lajos fiumei kormányzó, akinek hivatali ideje alatt épült a Kormányzói Palota, s akinek a személyét- bár sohasem lakhatott benne-mégis a mai napig tisztelet övezi Rijekában, Horvátország legnagyobb kikötővárosában.

A harmadik előadás Fiume kormányzóiról szólt. v.Inkei-Farkas Márton, a Fiume Barátai Egyesület elnöke- politológusként- a " Fiumei kormányzók, karrier vagy politikai parkolópálya?" című saját elemzésében mutatta be a kormányzók szerepét a tengermellék közigazgatásában. A kormányzó jogállásában, juttatásaiban is a minisztériumi struktúra része volt, az államtitkárhoz vagy főispánhoz hasonlítható a tisztsége. Beszélhetünk az eszményi időszak és az első fejlődés kormányzóiról ( gr.Majláth Józseftől  Ürményi Ferencen keresztül nemeskéri Kiss Pálig), a prosperitás kormányzóiról ( gr..Zichy Józseftől ifj.gr.Batthyány Lajosig) és a hanyatlás kormányzóiról (gr.Szapáry Lászlótól Jekelfalussy Zoltánig). A politológus álláspontja szerint egyértelmű karriert br..Abele Rezső és gr.Wickenburg István mondhat magáénak, hiszen ők fogalmazóként kezdték a Tengerészeti Hatóságnál illetve a Kormányzóságnál. Hosszú évek szorgalmas és elkötelezett munkája által emelkedtek a hivatali ranglétrán, míg végre a kormányzó-helyettesi illetve a kormányzói széket elfoglalhatták. Politikai parkolópálya volt a fiumei kormányzóság gr.Károlyi Györgynek, akinek botrányos élete miatt családja proponálta a fővárostól való távoli kinevezést( végül nem is lépett hivatalba) valamint gr.Nákó Sándornak, akinek megszűnt országgyűlési képviselői tisztsége után az őt delegáló párt e tisztséggel kárpótolta. Inkei-Farkas Márton az  előadás során  az 1848-1868 közötti horvát közigazgatás prominens szereplőjéről, br.lovag Bartol Zmaić főispánról is megemlékezett,valamint fiáról, br.lovag Vinko Zmaićról, aki az Osztrák-Magyar Monarchia fennállása végéig volt Modrus-Fiume vármegye főispánja.

A konferencia délelőtti programja után egy állófogadásra került sor a Kormányzói Palota márványterme melletti kisteremben, ahol a Hotel Kontinetál szálloda biztosította a vendéglátást.

A konferencia második részének első előadója gr.Batthyány Boldizsár volt, aki gr.Batthyány Tivadar és ifj.gr.Batthyány Lajos politikai szerepvállalásáról, fiumei munkásságáról beszélt.

Ifj.gr.-Batthyány Lajos  gr.Andrássy Gyula  miniszterelnöknek volt a veje, Győr főispánjaként és országgyűlési képviselőjeként ismerték. A fiumei kormányzói tisztségébe 1892-ben nevezte ki az uralkodó. Kormányzóként adott megbízást - a Magyar Országgyűlés illetve Fiume Önkormányzata által is támogatott-Kormányzói Palota tervezésére a kor leghíresebb magyar építészének: Hauszmann Alajosnak. A patota elkészült, a kormányzói tisztségről azonban leköszönt, így nem lehetett első lakója. A Horvát Tengermelléki és Történeti Múzeum (Rijeka) számára ifj.gr Batthyány Lajos a legkedvesebb, az alapító atya, akinek az emlékét hűen őrzik.

A második előadás Danijel Tatić zágrábi hadtörténészé volt ( Despot Infinitus Intézet) aki a Rijeka-Fiuméről és Puláról. mint az Osztrák-Magyar Monarchiai védelmi stratégiájának a részeiről beszélt. A haditengerészeti fejlesztések már az 1850-as évek végén megkezdődtek és a cél a birodalom védelme volt az Adria felől. Ennek érdekében Pulát hatalmas haditengerészeti bázissá fejlesztették. Kijelölt útvonalakon közlekedhettek a hadihajók, amelyek egészen az olasz partokig cirkáltak, valamint a kereskedelmi hajók, amelyek az első világháború tengeri csatái miatt csak a szigetek között haladhattak.A zágrábi hadtörténész- pulai születésű szakemberként is-részletesen beszélt a pulai erődrendszerről, közte az 1868-ban épített Punta Christo-ról, amelyet a mai napig megcsodálhatunk. Az Osztrák-Magyar Monachia erejét mutatják a monumentális létesítmények, amelyek a későbbi korok számára is meghatároztál Pula funkcióját a térségben.

A konferencia egyik legérdekesbb előadásában Boris Dundović zágrábi művészettörténész-építész a Kormányzói Palotáról, mint hatalmi mechanizmusról tartott elemzést, a városi és építészeti jellemzők tükrében. A palota a palladio olasz építészeti irányzat, azaz neoreneszánsz stílusban épült. A tervezés történetéhez hozzátartozik, hogy miután Hauszmann Alajos magyar építész megkapta a megbízást a tervezésre, egy olasz tanulmányútra indult, ahol tanulmányozta Észak-Itália jelentős történelmi palotáit. Így a firenzei Medici palota szolgált mintául a Fiumei Magyar Királyi Kormányzói Palota építéséhez. S hogy miért kellett ilyen fényüző, impozáns épületet létrehozni? A hatalmi mechanizmus -birodalmi gondolkodás miatt, amely az addigi Adria parti  kisebb kormányzói palotát már nem tartotta alkalmasnak arra, hogy a dinamikusan fejlődő Fiume kormányzóinak otthont adjon. Így a Kormányzói Palotára méltán tekinthetünk úgy, mint az egykori Magyar Királyság nagyságának és tekintélyének szimbólumára.

A konferencia utolsó elóadásában Tamara Mataia igazgató asszony a Kormányzói Palotában jelenleg működő történeti múzeum mindennapjairól beszélt. Elmondta, hogy az intézmény Tengermellék-Fennsík megye ( Primorsko-Goranska Županija) legjelentősebb kulturális és művészeti központja, számos sikeres projektnek adott már otthont. Az épület ugyanakkor felújításra szorul, a fűtési rendszert is korszerűsíteni kell, ezért pályázatot nyújtottak be a horvát kormányhoz.Igyekeznek a termeket megfelelően hasznosítani: állandó és időszaki kiállításokkal berendezni. Rijekában épp a márványterem az a helyszín, ahol szívesen tartanak esküvőket. így az épület ünnepélyes funkciója megmaradt.

A képen, balról jobbra: Dr.habil Bali Lóránt egyetemi docens, alelnök( Fiume Barátai Egyesület)  Dr.sc Tea Perinšić múzeumi tanácsadó, középen: Tamara Mataia múzeumigazgató, v.Horváth Adrienne, a rendezvény háziasszonya és v.Inkei-Farkas Márton elnök, a Fiume Barátai Egyesület részéről 

A konferenciát követően a Fiume Barátai Egyesület és a Horvát Tengermelléki és Történeti Múzeum vezetősége egyetértett abban, hogy a konferencia jól sikerült, építette a két ország közötti kapcsolatokat, valamint az együttműködést a jövőben folytatni kívánják.

Forrás: Fiume Barátai Egyesület, www.fiumebaratai.hu